Hej, (ahogy itt szokás köszönni! )
Szerencsésen túl vagyok az első hetemen itt Stockholmban, ami vad lakáskereséssel telt el, ugyanis csak a helyszínen derült ki számomra is, hogy ebben a városban nagyobb a kereslet, mint a kínálat, így egyszerűen „mission impossible” találni egy normális lakást/szobát.
Sok viszontagság után végül egy svéd családnál kötöttem ki, akik Rönninge-ben, Stockholm belvárosától 30 perce laknak egy családi házban. Itt kb. a természeten kívül semmi sincsen, ráadásul most elég őszies az idő is, kb. 15 fok lehet, de állítólag jövő héttől jön a jó idő, amit persze nem úgy kell elképzelni, mint Magyarországon. J
A család tüneményes, nagyon barátságos mindenki és igazán érdeklődőek a magyar szokások és életstílus iránt. Megígérték, hogy 2 múlva már svédre váltunk a kommunikációban, hogy tudjam majd gyakorolni az egyetemen tanultakat! J
A város amúgy gyönyörű, és egész egyszerűen minden nagyon jól működik. Nem cifrázzák a dolgokat, hanem megy minden magától. Az újságáruson át a buszvezetőn keresztül mindenki ragyogóan beszél angolul, az emberek mosolygósak, szépek, nyugodtak. Rengeteg a gyerek és a tinédzser, sok a fiatal és csinos kismama, átlagban 1-2-3 gyerekkel közlekedik itt mindenki, ami nekem nagyon tetszik.
Igazi svéd ételkülönlegességet még nem ettem, mert akkora a nemzetközi és más vonalakon a választék, hogy az már hihetetlen. Az árak csak kicsit magasabbak, mint otthon, és idáig még mindig csak jót ettem (thai, vietnámi, kínai, francia konyha). Az árban benne foglaltatik általában friss saláta is a salátabárból, tehát szerintem így elég korrekt.
A közlekedés viszont tényleg drágább, mint otthon, havi szinten 15 000 HUF a tömegközlekedés, de ezzel a jeggyel bármire bármennyiszer felülhetsz. Kb. 100 megállója van a helyi metrónak, szinte bárhová el tudsz jutni tömegközlekedéssel és itt nem ciki azzal járni. Tiszta és minden megállót kiírnak kivetítőn és bemondják svédül-angolul is, tehát nehéz elveszni!
Tegnap volt egy spontán felvonulás Stockholm központjában, brazil kongásokkal, zenészekkel, irtó jó volt a hangulat és arra az időre leállt a forgalom, a rendőrök lezárták az utakat. Kb. minden nációjú ember képviseltette magát ezen a zenés-táncos eseményen, (elég sok a bevándorló Svédországban, vajon miért?!) babakocsikkal, zászlókkal, jelmezbe öltözve, stb. Jó volt látni a sok felszabadult embert hömpölyögni az utcán és együtt bulizni bőrszínre való tekintet nélkül!
Augusztus 20-tól Introduction week a többi Erasmus diákkal, akiket még nem ismerek, de azt már tudom, hogy állítólag én leszek az egyetlen magyar közöttük. Az egyetem amúgy kicsit olyan, mint amilyen Amerikában lehet, igazi campus rész, modern, high-tech épületekkel. Nekem egy kicsit rideg kívülről, de a könyvtár nagyságát és felszereltségét elnézve, nem fogok szerintem unatkozni! J
Összességében nagyon jól vagyok, és kicsit félek attól, hogy rajtatok kívül majd egyáltalán nem lesz kedvem haza jönni… J
Puszik és várom a híreket mindenkitől! Svéd számom átmenetileg: +46 76 580 8463
Évi
